2014. október 23.
Gyöngyi napja van

Padlizsán


Fotó: Hemző Károly

A burgonyafélék családjába tartozó, a lila számtalan árnyalatában pompázó, a karcsútól a dundiig legváltozatosabb formájú és méretű padlizsán őshazája Délkelet-Ázsia, Kelet-India, ahonnan a 16. században, arab közvetítéssel került a Földközi-tenger térségébe, majd Amerikába. Magyarországra Erdélyen keresztül, török segédlettel jutott – talán ezért is hívjuk törökparadicsomnak (az erdélyiek vinetének vagy vinettának). A növénynek angolul eggplant, azaz tojásgyümölcs vagy tojásfa a neve, ennek pedig az a magyarázata, hogy a 18. században Európába került első példányok termései nagyobb tojásra hasonlítottak és halvány sárgák vagy hófehérek voltak (különlegességként ma is találkozhatunk ilyenekkel), de később a lilás árnyalatúak terjedtek el. A francia aubergine és spanyol albergínia elnevezés nyilvánvalóan az arab al-badinjan szóból, míg az olasz melanzana a növény latin nevéből (solanum melongena) ered.

A mediterrán konyhákkal ellentétben Európában csak lassacskán tudott tért hódítani, ugyanis a közhiedelem azt tartotta róla, hogy mérgező (tán sötétlila, csaknem fekete színe vagy túlérett állapotában kesernyés íze miatt), sőt megőrül, aki eszik belőle.
A délvidéki (és a kínai!) konyháknak egyik legfontosabb kelléke, bár az utóbbi évtizedekben nagy népszerűségre tett szert nálunk is (régebben például kizárólag a Magyarországon letelepedett bolgár kertészek standjain lehetett vele találkozni), ma szinte egész éven át folyamatosan hozzáférhető, de természetes szezonja júliustól október végéig tart.

Értékes tápanyagokat tartalmaz, fehérjében, A- és C-vitaminban, ásványi sókban (kálium, foszfor, magnézium), rostokban gazdag, energiaértéke mindössze 30 kcal ugyan, de elkészítése során szivacsként szívja magába a zsiradékot – ezt nem árt szem előtt tartani. Természetes gyógyszere az emésztőszervi panaszoknak, újabb kutatások szerint koleszterincsökkentő és rákellenes hatású.

Felhasználása:
A jó padlizsán fényes, feszes bőrű és egészen kemény, szárcsonkja friss, élénkzöld. Ha nem használjuk fel azonnal, papír- majd nejlonzacskóba csomagoljuk, és a hűtőszekrény zöldségesrekeszében tároljuk. A túlérett példányok bőre ráncos, húsa és magjai kesernyések, enyhén csípősek lehetnek, ezt erőteljes sózással semlegesíthetjük.
Remek húspótló zöldség. Elkészítési módja rendkívül változatos: nyersen nem élvezhető, de főtt, párolt, rántott és (különösen faszénparázs fölött) sült állapotban levesek, köretek, egytálételek, grillfalatkák, töltött tekercsek, saláták, italkorcsolyához való krémek stb. készíthetők belőle. Fűszerei a petrezselyem, bazsalikom, oregano, bors, valamint a fokhagyma és a hagyma. Sült, megtisztított formában nagyszerűen tűri a mélyhűtést, érdemes eltenni belőle a zord téli napokra.

Kiemelt receptek padlizsánnal


A padlizsán
tisztítása, előkészítése

Mediterrán paprika-
padlizsán torta

Görög muszaka

Provence-i bárányborda

Burgonyapürével töltött
padlizsánbatyu

Padlizsános sertésszelet
bazsalikomos burgonyapürével

Padlizsános-krumplis
paradicsomsaláta

Olasz tésztasaláta

Padlizsán
tükörtojással

Mediterrán
báránycomb

Illatos
zöldségrakottas

Csirkemell
padlizsánraguval



Megosztás a Facebook-on!Megosztás a Google+-on
Itt lehet belépni >>
Belépés / Regisztráció
E-mail:
Jelszó:
Hírlevél feliratkozás

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy ne maradj le legfrissebb receptjeinkről!

Név:
E-mail: